7 °C Budapest
Pensive retiree, lost in reflection with sideboard as a support. Mature gray haired woman immersed in deep thought by sideboard

Rettegnek a magyar nyugdíjasok: már az utcára is alig mernek kilépni - mitől félnek ennyire?

2023. december 3. 13:02

Novemberben jelentek meg a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) a lakosság biztonságérzetére vonatkozó legfrissebb, előzetes adatai. A hivatal többek között nem, korcsoport, iskolai végzettség, családi állapot és jövedelmi ötöd szempontjából vizsgálja, hogy mennyire érzi magát biztonságban a magyar lakosság. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy mit árulnak el az adatok – kik érzik magukat a leginkább és a legkevésbé biztonságban? Az biztos, hogy minél idősebb valaki, az annál nagyobb eséllyel érzi ma veszélyben magát Magyarországon.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) évről évre gyűjti a magyar lakosság biztonságérzetére vonatkozó adatokat. Az adatfelvétel során a válaszolóknak arra a kérdésre kell válaszolniuk, hogy „mennyire érzi biztonságban magát, ha egyedül sétál lakóhelye környékén sötétedés után?”.

A fenti kérdésre négy lehetséges választ adhatnak a válaszolók, úgy mint „nagyon biztonságban érzem magam”, „eléggé biztonságban érzem magam”, „egy kicsit veszélyben érzem magam” és végül „nagyon veszélyben érzem magam”. Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, hogyan oszlottak meg a válaszok nem, korcsoport, iskolai végzettség, családi állapot és jövedelmi ötöd szerint.

A férfiak esetében a 2023-as – egyelőre még csak előzetes – adatok alapján a válaszolók 45,9 százaléka válaszolta azt, hogy „nagyon biztonságban érzi magát”, további 46,9 százaléka pedig azt, hogy „eléggé biztonságban érzi magát”. Az ő esetükben összesen 7,1 százalék azoknak az aránya, akik kisebb vagy nagyobb mértékben veszélyben érzik magukat.

Érdekesség, hogy bár évről évre történtek visszalépések, 2015 óta összességében mégis az a trend, hogy a férfiak körében folyamatosan csökken azok aránya, akik valamilyen szinten veszélyben érezték magukat (2015: 13,1% → 2023: 7,1%).

A nők esetében is hasonló folyamat volt megfigyelhető, bár (talán nem meglepő módon) az ő körükben végig jelentősen magasabb volt azok aránya, kisebb vagy nagyobb mértékben veszélyben érezték magukat (2015: 36,4% → 2023: 20,4%). A magukat nagyon biztonságban érzők aránya a 2015-ös 14,1 százalékról mostanra 23,5 százalékra emelkedett, míg a magukat eléggé biztonságban érzők aránya mostanra meghaladja az 50 százalékot (56,1%).

A nők és férfiak együttes vizsgálata esetén jelentősen, a 2015-ös 22,5 százalékról mostanra 32,7 százalékra nőtt azok aránya, akik nagyon biztonságban érzik magukat. A magukat eléggé biztonságban érzők aránya csak kisebb mértékben, 51 százalékról 52 százalékra emelkedett. Ugyanakkor a magukat kisebb vagy nagyobb mértékben veszélyben érzők aránya 26,5 százalékról 15,3 százalékra csökkent.

Életkorok szerinti bontásban egyértelműen látszik, hogy a társadalom idősebb tagjai azok, akik egyre kisebb arányban érzik biztonságban magukat. A korcsoportok többségénél 30 százalék feletti azok aránya, akik nagyon biztonságban érzik magukat, ám a 65-74 évesek körében az ő arányuk már csak 27,7 százalék, míg a 74 évnél idősebbek körében már csak 19,4 százalék.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A magukat kisebb-nagyobb mértékben veszélyben érzők aránya a 35-44 (10,1%) és a 45-54 (11,3%) évesek körében a legalacsonyabb, míg – az előzőkkel összhangban - a 74 évnél idősebbek körében a legmagasabb (27,6%). Ez az arány egyébként a fiatalok körében is valamelyest magasabb – a 16-24 évesek körében a válaszolók 12,2 százaléka, míg a 25-34 évesek körében a válaszolók 16,2 százaléka mondta, hogy valamilyen mértékben veszélyben érzi magát.

Az iskolai végzettség szerinti bontás esetén teljesen egyértelműen látszik, hogy minél magasabb végzettséggel rendelkezik valaki, annál nagyobb biztonságban érzi magát. A legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők körében 24,5 százalék mondta, hogy nagyon biztonságban érzi magát, ezzel szemben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében már 37,8 százalék ez az arány.

Ráadásul a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők körében a magukat kisebb-nagyobb mértékben veszélyben érzők aránya összességében ugyanakkora (24,5%), mint a magukat nagyon biztonságban érzőké. Ezzel szemben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében már csak 10,2 százalék mondta, hogy valamilyen mértékben veszélyben érzi magát, ami lényegesen kisebb a magukat nagyon biztonságban érzők arányánál (37,8%).

A családi állapot szerinti bontásban látható, hogy az özvegyek érzik magukat leginkább veszélyben – az ő körükben 21,4 százalék mondta, hogy egy kicsit veszélyben érzi magát, illetve további 6,1 százalék, hogy nagyon veszélyben érzi magát (összesen 27,5%). Ez persze nem meglepő annak fényében, hogy az imént láttuk, elsősorban az idősebb magyarok érzik magukat veszélyben.

Talán ugyancsak nem túl meglepő, hogy a jövedelmi ötödök szerinti bontás esetében a nagyobb jómódban élők azok, akik inkább biztonságban érzik magukat (összesen 89,8%), míg a szegényebb társadalmi rétegek esetében azok aránya nagyobb, akik kisebb-nagyobb mértékben veszélyben érzik magukat (19,4%).

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Vége az iskolai bántalmazásoknak? Magyar innováció segíthet megelőzni az ilyen eseteket

A zárkózott kamaszok ventilációjában segíthet egy, a mentális jóllétet támogató új hazai mobilapp, a Healmindset, amelyben a felhasználók chaten, anonim módon kaphatna támogatást.

Most bárki fillérekért lecsaphat Magyarország egyik legnagyobb kincsére: érdemes sietni, hamar elkapkodják

Bár a 20 ezer magyar méhész 1,2 millió méhcsaládja évente 25 ezer tonna mézet termel, Magyarországon az egy főre jutó mézfogyasztás mindössze 1 kg/év.

Ismered a Ferit? Milyen Ferit? Vadiúj főzelékbár hódíthatja meg Budapestet

Újabb gasztronómiai témájú sikersztori a Brancsnál: közösségi előfinanszírozásból nyithatja meg főzelékbárját az ötletgazda Szatmári Ferenc, azaz Főzelékes Feri.

Súlyos rendellenesség ütötte fel a fejét a magyar iskolákban: minden tizedik gyerek érintett

Október a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, azaz az ADHD rendellenesség tudatosításának hónapja, amiben Magyarországon az iskoláskorú gyerekek 8-10 százaléka érintett.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2023. december 12. kedd
Gabriella
50. hét
Ajánlatunk
  • Levendulaföldről a kozmetikumokba : CRÈEM (x)

    Az esszenciális olajok (magyarul inkább az illóolaj kifejezés használatos) nagyszámú természetes hatóanyag tartalmukkal jelentősen hozzá tudnak járulni az emberi szervezet egészségi állapotának megőrzéséhez, s bizonyos betegségek esetén más szerek kombinációival de önmagukban is hatékony szerepet kaphatnak a gyógyításban.

KONFERENCIA
Tovább
Agrárszektor Konferencia 2023
Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!
Sustainable World 2023
A jövő vállalatai szeptember 12-én!
Mi lesz veled magyar élelmiszer?
Ingyenes Signature rendezvény
EZT OLVASTAD MÁR?
Itt a Pénzcentrum App
Clickbait-mentes címek és egyéb extrák a Pénzcentrum mobilapplikációban!
Most nem
Letöltöm