Az Európai Unióban 20 ezer ember hal meg évente az utakon, ezt szeretnék előbb a felére, 2050-re pedig nullára csökkenteni.
A hét közepén teljes erejével megérkezett a tél, a néhány nappal ezelőtti havazás pedig azt is jelenti, hogy a háztulajoknak meg kell ragadniuk a hólapátot, mert az előrejelzések szerint bőven látunk még majd havat. Gerő Tamás ügyvéd lapunknak azt mondta: egyáltalán nem mindegy, hogyan takarítjuk le a havat a járdákról, mint ahogy az sem, mit használunk annak érdekében, hogy senkit ne érjen baleset. De kinek mi a felelőssége?
A múlt héten végre igazán beköszöntött a tél: megérkezett az ország jelentős részébe az első, immár komolyabbnak nevezhető havazás. Azon túl, hogy sokak várták ezt, egy nagyon fontos szabályról ilyenkor egyáltalán nem szabad megfeledkezni: nevezetesen arról, hogy amennyiben olyan helyen lakunk, akkor bizony kötelesek vagyunk a járdánkról, az elénk eső szakaszról mi magunk letakarítani a havat.
Igen ám, de azt is nagyon kevesen tudják, hogy ha ez elmaradna, és valaki a síkosra, csúszósra hagyott (és feljegesedett) járdán vagy úton elesne, vagy ms módon szenvedne balesetet, akkor akár több százezer forintba is kerülhet a kártérítési eljárás, meg az is, amit a szenvedő félnek ki kell fizetnünk. Mik a legfontosabb szabályok ezzel kapcsolatban, és mit mondanak a jogszabályok?
Nagyon veszélyes lehet
Az első és legfontosabb, amit ezzel kapcsolatban érdemes leírni, az az, hogy saját magunk egészségére is vigyázunk azzal, hogy eltakarítjuk a havat, ha az leesik. Ha kertes házban élünk, ahol mondjuk az udvaron vagy a kertben lépcső is van, akkor azt is síkosságmentessé kell tenni, mert ezzel elkerüljük a súlyos, sokszor akár halálos kimenetelű balesetek bekövetkeztét.
Nem véletlenül írunk halálos baleseteket, a csúszós vagy jeges lépcsőn elcsúszás ugyanis beletartozik a KSH statisztikáiba, mikor ezeket az adatokat közli. Tavaly összesen 1 611 halálos otthoni baleset történt Magyarországon, amely 2020 óta a legmagasabb adat volt.
Panelre is vonatkozik
Nem mindegy az sem, hogy milyen helyen lakunk: természetesen más szabályok vonatkoznak a kertes- vagy társasházakra, valamint természetesen az utakra is. Az utakat a közútkezelő tartja karban: a hókotrókkal például már az elmúlt hetekben is sokat találkoztunk. De mi van akkor, ha valóban elfelejtettük letakarítani a járdát a házunk, a lakóhelyünk előtt?
A Pénzcentrum kérdésére Gerő Tamás ügyvéd elmondta, hogy a járdák, ha lakóház előtt vannak, a lakóközösség felelősségi körébe tartoznak. Ezt pedig rendszeresen ellenőrzik is, hogy rendesen le van-e takarítva.
A járda nem lehet vizes, szemetes, síkos, hótól vagy latyaktól csúszós mert önkormányzati büntetést kockáztatunk. Ha társasházi ingatlanban élünk, akkor jogi személynek számít az is, a lakóközösség is, közös érdek és felelősség, hogy rendesen le legyen takarítva. Ha baj történik, tehát valaki elcsúszik, elesik és sérülést szenved, és az eljárásban megállapítják a mulasztást, a felelősséget, akkor sokszor egy kártérítési alapból fizettethető. A bírság 50 ezer forintig terjed abban az esetben, ha sokszori figyelmeztetés után sincsenek a járdák letakarítva. Érdemes arra is gondolni, hogy a háznak legyen biztosítása, mert erre például fizetnek, ha baleset történik. De ha valaki kezét-lábát töri, nem csak sérelemdíjra jogosult, hanem az ápolási díjat, a munkából kiesést is megfizettetheti a társasházzal, mint jogi személlyel, és a végösszeg bőven több lehet, mint az ötvenezer forintos bírság
- mondta Gerő Tamás.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1,5 millió forintot igényelnél, 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 50 929 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől az CIB Bank 50 958 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Sózni tilos!
Ugyanakkor az ügyvéd azt is hozzátette, hogy bizony már a takarítás módja sem mindegy. Bár több helyen még láthatunk sózást, azt talán még kevesebben tudják, hogy ennek használata immár másfél évtizede tilos.
Nem csak az utak állapotában tesz komoly károkat a só - hogy mást ne is mondjak, a kátyúk terjedését is elősegíti, mert károsítja az aszfaltot -, de a növényeknek és még az állatok tappancsának is kimondottan káros. A cipőnk talpát is simán lemarja, tehát már csak ezért sem a legjobb megoldás. Helyettesítőnek leginkább homokok lehet javasolni, a síkosságmentesítést is megoldja, és nem is káros. A legjobb viszont az, hogy ha már a havazás elején megfogjuk a hólapátot, és azzal takarítunk
- tette hozzá Gerő Tamás.
Milliós kártérítés lehet a vége
A már említett ötvenezres önkormányzati büntetésnél sokkal durvább összeget említett Bihary Ákos ügyvéd, aki még korábban értekezett a havas, latyakos vagy jeges utakon történő balesetek utáni kártérítésekről. Mint honlapján írja: előfordult, hogy milliós összeget kellett fizetni olyan károsultnak, aki emiatt szenvedett balesetet.
Az ingatlantulajdonos (illetve használó, kezelő) fenti kötelezettségeit természetesen jogszabályok írják elő, mind országos, mind helyi önkormányzati szinten, a hanyag tulajdonosnak pedig mélyen a zsebébe kell nyúlnia, ha a ház előtti csúszós járdán balesetet szenvedett járókelő pernyertes lesz az ellene indított kártérítési perben. Számos olyan eset ismert ugyanis, amikor a bíróság milliós nagyságrendű kártérítési összeg megfizetésére kötelezte az ingatlan tulajdonosát a ház előtti jeges járdán elesett, nem éppen a közmondás szerinti értelemben vett „kéz- és lábtörést” szenvedett járókelő javára.
- fogalmazott Bihary Ákos.
A zárkózott kamaszok ventilációjában segíthet egy, a mentális jóllétet támogató új hazai mobilapp, a Healmindset, amelyben a felhasználók chaten, anonim módon kaphatna támogatást.
Bár a 20 ezer magyar méhész 1,2 millió méhcsaládja évente 25 ezer tonna mézet termel, Magyarországon az egy főre jutó mézfogyasztás mindössze 1 kg/év.
Újabb gasztronómiai témájú sikersztori a Brancsnál: közösségi előfinanszírozásból nyithatja meg főzelékbárját az ötletgazda Szatmári Ferenc, azaz Főzelékes Feri.
Október a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, azaz az ADHD rendellenesség tudatosításának hónapja, amiben Magyarországon az iskoláskorú gyerekek 8-10 százaléka érintett.
-
Személyi kölcsön karácsonyra? Ezekre mindenképp figyelj
Mutatjuk, mire kell ügyelni, hogy ne hozzunk átgondolatlan döntést az ünnepi hitelek időszakában.
-
Levendulaföldről a kozmetikumokba : CRÈEM (x)
Az esszenciális olajok (magyarul inkább az illóolaj kifejezés használatos) nagyszámú természetes hatóanyag tartalmukkal jelentősen hozzá tudnak járulni az emberi szervezet egészségi állapotának megőrzéséhez, s bizonyos betegségek esetén más szerek kombinációival de önmagukban is hatékony szerepet kaphatnak a gyógyításban.
- Ekkora béremelést kérnek a vasutasok
- Tűz és fekete füst a Mol százhalombattai finomítójában - videó
- Nagyon úgy tűnik, hogy lekörözte a Google Geminije a ChatGPT-t – videó
- Elképesztő gazdasági károkkal járó veszélyre figyelmeztet az IMF
- Átalakuló metró- és villamosvonal - a főváros keményen megkérné az árát a „maxi-Dubajnak”
- Ezért adhatta fel Bulgária a magyarokat is sújtó gázadót