Ferenc pápa: Az ember mindent felfal, kiéhezett a hatalomra és a pénzre

Ferenc pápa: „Tekintsetek az életre, a politikára, a történelemre a gyerekek szemével.”

Egymás iránti szolidaritást, az élet valódi értékeinek keresését és a jót szolgáló cselekvést sürgetett Ferenc pápa szenteste a Szent Péter-bazilikában tartott vigílián, amely 2019 óta az első volt, amelyet járványkorlátozások nélkül tartottak. Ferenc pápa beszéde elején azt kérdezte, hogy Jézus születésének éjszakája mit képvisel még az életünkben. Úgy vélte, kétezer évvel Jézus születése után, annyi díszekkel és ajándékokkal teli ünneplés, valamint a születést háttérbe szorító fogyasztás után, fennáll a veszély, hogy elfelejtjük a karácsony igazi értelmét.

Utóbbit - hangoztatta - a jászolban találhatjuk meg, amely az egymás iránti közelség, a szegénység és a gyakorlati tettek jelképe. Az egyházfő hozzátette, a jászolban az állatok táplálékra találnak, ezzel szemben az ember mindent felfal, kiéhezett a hatalomra és a pénzre, még saját testvéreit is elpusztítja.

Mennyi háború! És milyen sok helyen még ma is eltapossák a méltóságot és a szabadságot! És az emberi mohóság első számú áldozatai mindig a törékenyek, a gyengék. (...) A korlátlan pénzre, hatalomra, élvezetekre sóvárgó emberiség nem ad helyet, ahogyan Jézussal is tette, a legkisebbeknek, a születendőknek, a szegényeknek, a feledésbe merülőknek

- mondta a pápa, aki szerint a szegénység, a háborúk és az igazságtalanság "felfalta" a gyerekeket.

Megjegyezte, Jézus az emberek közötti selejtezés és kirekesztés jászlában jelent meg. "A betlehemi kisgyermekben van minden gyermek, (...) tekintsetek az életre, a politikára, a történelemre a gyerekek szemével" - jelentette ki.

Egyetlen erőnek, amely képes változást vinni a történelem folyamába, a szeretet nevezte, amely nem a távolban van és nem erőt diktál, hanem a közelben van és alázatos. Kifejtette: Isten ott van, ahol az emberiség problémái vannak, a mindent felfaló birtoklás és fogyasztás teremtette közönyben, ott van, ahol a történések felőrlik az embereket, ott, ahol az embert saját bűntudata és tehetetlensége gyötri, ahol igazságra szomjaznak.

Ferenc pápa bátorságra szólított fel mindenkit a félelemmel, beletörődéssel, elkeseredettséggel szemben.

Hozzátette, a betlehemi jászol szegénysége az élet igazi gazdagságát mutatja, ami nem a hatalom és pénz birtoklását jelenti, hanem kapcsolattartást embertársainkkal. A szegények püspökeként ismert, 2018-ban szentté avatott salvadori Oscar Romerót idézte, miszerint a társadalmi, gazdasági, politikai változásoknak a szegények javát kell szem előtt tartaniuk.

Ferenc pápa úgy vélte, a jászolban született Jézus nem elégszik meg a jó szándékkal, a látszólagos tettekkel, az üres szavakkal, a külsőségekkel: "ne hagyjuk, hogy ez a karácsony úgy teljen el, hogy nem tettünk valami jót. (...) Jézus nevében adjunk vissza egy kis reményt azoknak, akik elveszítették".

Fabiny Tamás: egy háborút soha nem lehet teológiailag igazolni

Aki betakar egy fázó gyermeket Kárpátalján, aki segít megmelegedni egy kihűlt otthonában fagyoskodó embernek vagy egy plédet terít egy alvó hajléktalanra, az a betlehemi jászolban fekvő Kisjézust takarja be. Erről beszélt Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke karácsony alkalmából.

Fabiny szerint az elmúlt időszakban újabb és újabb nehéz évet kellett "legyűrni", a világjárvánnyal majd válságokkal terhelt évek pedig megpróbálják az embert. Ilyenkor nagy szükség van a lelki ellenállóképességre is. Az ukrajnai háborúról szólva Fabiny Tamás kiemelte, az egyháznak három feladata van: imádkozni a szenvedőkért, felemelni a szavát mellettük és cselekedni értük.

Kiemelte azt is, egy háborút soha nem lehet teológiailag igazolni, nincs szent háború. Minden egyház számára kísértés lehet, hogy legitimáljon egy adott politikai hatalmat. Ez a kísértés annak idején elérte a hitleri Németországban az evangélikusokat is - mondta, hozzátéve, csak később vált mindenki számára nyilvánvalóvá, hogy a Német Keresztények birodalmi ideológiát kiszolgáló csoportja helyett a náci befolyásnak nem engedő, Hitvalló Egyház járt a helyes úton.

Erdő Péter: „A háború mindig az ember csődje.”

"A béke itt van velünk, csak nem vesszük észre. Itt rejlik bennünk és köztünk, csak nem ismerjük el. Képesek vagyunk haragudni egymásra és a világra, a körülményekre, és akár a tárgyakra is, ha utunkba állnak, vagy nem engedelmeskednek akaratunknak. És rosszkedvünkben sokszor egymást marjuk és hibáztatjuk" - mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek Budapesten, a Szent István-bazilikában a karácsonyi éjféli szentmisén.

Hozzátette, a harag mélyén néha félelem rejtőzik. Szorongás a jövőtől, attól, hogy holnap "nem lesz meleg szobánk, hogy talán a pénzünk nem lesz elég a legszükségesebbre sem (...), ha megbicsaklik körülöttünk a fél világ" - fogalmazott. Kitért arra: hallva a háborúról szóló híreket, látva a következményeit a menekültek arcán vagy az árcédulákon, az ember szorongva tapasztalja, hogy sorsát nála nagyobb erők alakítják. A bíboros kijelentette:

a háború mindig az ember csődje. Az ember által végzett pusztítás mögött pedig gyakran érezni, hogy ott rejlik a gonosz.