Élesedik a nagy változás a boltokban: sok pénzt kaphatnak vissza a vásárlók a DRS-rendszerben

Az RSM Hungary webináriumának házigazdája dr. Falcsik István, az RSM Hungary Vám-, jövedéki és hulladékgazdálkodási tanácsadás, üzletágvezetője gyakorlati tapasztalatokat osztott meg az idén indult EPR (Extended Producer Responsibility) rendszerről. Szerinte az EPR soha nem látott kihívást jelent a gazdálkodók széles körének, a multiktól a kistermelőkig bezárólag.

Bár az első EPR-adatszolgáltatások benyújtása október 20-án kezdődött, sok érintett – közel 60 százalék – nem tudta teljes mértékben teljesíteni a feladatot. Ők valószínűleg az utolsó negyedévben és 2024 első hónapjaiban fogják elvégezni az EPR-kötelezettségeket. Jelenleg nincs szankció a hatóság részéről, de előbb vagy utóbb várhatóan bevezetik, ezért kiemelten fontos, hogy minden gazdálkodó eleget tegyen a kötelezettségeinek.

Az RSM szakértője elmondta a DRS (Deposit Return System) rendszerről, hogy hasonló méretű kihívás a gazdálkodók számára, mint az EPR, és a rendelkezésre álló fél év nem biztos, hogy elegendő idő lesz a felkészülésre. Tapasztalatok szerint az EPR-kötelezettségek értelmezésében és teljesítésében a gazdálkodók nagy része igénybe vette tanácsadói segítséget, és ez várható a DRS-rendszer elsajátításában is.

Réthelyi Ádám Gergő, a MOHU Üzletfejlesztési szenior szakértője részletesen ismertette a DRS (Deposit Return System) rendszerét a webináriumon.

A DRS rendszerének érdeklődése folyamatosan nő, és a kereskedők és gyártók nagy erőfeszítéseket tesznek a rendszerre való felkészülés érdekében.

Az előadó hangsúlyozta, hogy a DRS nem kísérleti rendszer, hanem az EPR (Extended Producer Responsibility, vagyis kiterjesztett gyártói felelősség) rendszerre épül, amely európai uniós szabályozásokon alapul. A DRS Magyarországon 2024 januárjában indul, és már több mint 15 országban sikeresen működik. Az EU tervezet szerint azokban az országokban, ahol nem érik el a megfelelő visszagyűjtési arányokat, kötelezővé válik a DRS bevezetése.

Magyarországon főként az indokolja a visszaváltási rendszer élesítését, hogy a szelektív hulladékgyűjtéssel nem érhető el a meghatározott 90 százalékos visszagyűjtési arány, jelenleg nagyjából 40 százalék látszik a csúcsnak.

Réthelyi rámutatott, hogy a változások minden érintett szereplő működését és mindennapjait megváltoztatják majd, beleértve a kereskedőket, gyártókat és a DRS-operátorokat is. A szabályozás kihat azokra a kereskedőkre, akiknek

• 400 négyzetméternél nagyobb üzlethelyiségük van,
• valamint 1000 fő feletti településen kötelező visszaváltási pontot kell biztosítaniuk.

A gyártóknak figyelniük kell arra, hogy az italos műanyag és üveg palackoknál, dobozoknál 0,1-3 liter közötti visszaváltható termékek űrtartalma 0,1-3 liter között legyen a jogszabályok szerint. Csekély forgalmú termékcsomagolásoknál nem élesedik a rendszer, például a szőlőfürt alakú boros üvegeknél.

Az italos dobozoknál, különösen a tej és tejalapú italoknál, higiéniai okokból nem alkalmazzák a DRS-t. A DRS bevezetésekor szükség van szemléletváltásra mind a vásárlók, mind a kereskedők és gyártók részéről. A remény az, hogy ezek a változások hozzájárulnak egy hatékony és fenntartható rendszer kialakításához, ahol nagyarányú visszaváltás valósul meg, és a környezet tisztább lesz. A termékregisztráció kiemelten fontos, hogy az automaták felismerjék és visszaváltsák a megfelelő termékeket. A regisztráció során a termékeknek specifikus GTIN-kódokkal és logóval kell rendelkezniük. A részletes áttekintés során kifejtették a visszaváltási folyamatot, a különféle palacktípusokat és az automaták működését. A kézi visszaváltás és a jótékonysági felajánlás is szerepel a visszatérítési módok között, a betétdíj egységesen 50 forint. A kézi visszaváltás költségét 5 forintban, a gépi visszaváltásét pedig 7,5 forintban határozták meg a partnerek számára.

Réthelyi Ádám Gergő részletezte a DRS-rendszer bevezetésével kapcsolatos kihívásokat, beleértve a termékregisztráció és az audit folyamatok lassú felfutását. A gyártóknak és az első belföldi forgalmazóknak még június 30-ig lehetőségük van a régi csomagolásokkal értékesíteni termékeiket. Hangsúlyozta, hogy bár Magyarországon már volt visszaváltási rendszer, a DRS kiterjed az egyutas csomagolásokra is, és pénzügyi ösztönzőt nyújt a visszaváltóknak. A visszaváltáshoz az üvegeknek épnek, tisztának, záróelemekkel ellátottnak kell lenniük, valamint a csomagoláson látható kell legyen a DSR logója. A kereskedőknek a Re-Pont hálózathoz való csatlakozáshoz regisztrációra és szerződéskötésre van szükség, amit a MOHU Partnerportálján lehet elindítani. A visszaváltó RVM-gépek üzemeltetése a MOHU feladata, de a kereskedőknek kell az üzlethelyiségüket ezek elhelyezésére kialakítani.